Tracks

01. Intro - Múlt És Jövő Határán
02. A Szabadság Fantomja
03. Számvetés
04. Fortuna Csókja
05. Az Újrakezdés Súlya
06. Metal-Vihar
07. Az Igazság Pillanata
08. Tűréshatár
09. A Remény Harangjai
10. Véren Vett Ország
11. Szabadság A Vérünk
12. Sodrásban
13. Botrány-Gyár



01. Intro - Múlt És Jövő Határán

[Instrumental]


02. A Szabadság Fantomja

Hajszoltuk, üldöztük.
Reménnyel, örömmel,
Foggal és körömmel.
Kívántuk, kerestük.
Hittel és kétséggel,
Válasszal, kérdéssel.

[Chorus:]
Célba jutunk, úgy landolunk, (hogy)
Közben nem égnek a leszálló-fények.

Azt hittük, megleltük.
Ébren is álmodtunk,
Bíztunk és csalódtunk.
Szabadság fantomja:
Ne keresd másban,
Csak önmagadban!

[Chorus:]
Célba jutunk...

Erõt adott száz rossz dolog.
Barátnak, ellenségnek hálás vagyok.


03. Számvetés

Ajtók elõtt állva,
Lázban fázva,
A holnap vázlat volt még,
Ma már emlék.
Lehullt az égrõl sok Nap és sok Hold.
Ott állt a kérdés: vajon érdemes volt?

[Chorus:]
Voltam jóban-rosszban,
Adtam és néha kaptam.
Vártam, megtanultam:
Kitartanak veled a jóban... ez van.

Utam végigjárva,
Tudva és látva,
Arcodba nézek,
Szemed a lélek.
Lehullt az égrõl sok Nap és sok Hold.
Ma már érzem, tudom: érdemes volt...


04. Fortuna Csókja

Eltaszít, átölel: nem tudhatod,
Eltakart szemekkel látja a gondolatod.
Szállhat az imádság: hiába szép,
Gyakran hazugság hódítja asszony szívét.
Mennyi mélység, mennyi csúcspont,
Néha öröm, néha csak gond.

[Chorus:]
Fortuna csókja,
Oly keserû, mégis édes.
Mindenki álma,
Nagy titok: mire képes...
A sötét hófehér, az érték mennyit ér?

Gyengéden kegyetlen: nem értheted.
Kortalan, idõtlen: játja az életedet.
Eldob vagy felemel: ez nagy kérdés.
Eltakart szemével: sors õ, vagy szemfényvesztés?
Mennyi mélység...


05. Az Újrakezdés Súlya

Üres szívhez töltött fegyver,
Ha nincs vigasz, nincs segítség.
Bízni nem mer, hisz' csak ember...
Erõd néha gyengeség.

Csak egy szó, egy nyitott kéz, egy mondat kell
Egy félmosoly, bíztatás, hogy "Ne add fel!"

[Chorus:]
Oly nehéz az újrakezdés súlya,
Bûnösként, ártatlanul.
Elveszett a visszatérés kódja,
Fájdalmas az újjászületés.

Senki nem félt, senki nem véd,
Útvesztõdet járod át.
Bánat-kastély szürke termét,
A harag vörös szobáját.

Csak egy szó, egy nyitott kéz, egy mondat kell
Egy félmosoly, bíztatás, hogy "Ne add fel!"


06. Metal-Vihar

Fent az ég, vad sötétkék,
Furcsa zenét sodor a szél.
Bûnös kéz intésre vár,
Õseim sorsa fejemre száll.

Állj félre, vagy elsodor,
Izzó vihar, mely bennem forr.

Kegyelmet, aki sosem kér,
Halálig ûzi gyilkos szél.
Lassú méreg: csak szavak,
Szívdobogásunk hangosabb.

Állj félre, vagy elsodor,
Izzó vihar, mely bennem forr.

[Chorus:]
Metal-vihar, megtisztulás.
Másnak csak zaj, nekem ez más...
Feloldozás.

Föld alatt sok átkozott,
Az élõ gonosz nem nyughat most.
Békén élnénk, de nem lehet,
Ránk ütötték a bélyeget.

Állj félre...


07. Az Igazság Pillanata

Nincs több könyörgés, kevés már a sírás.
"A törvény magad vagy" - ezt mondja az írás.
Fizetni mindenért: erényért, bûnért.
Kinek semmije nincs, mindent megtenne már,
Nincs zár és nincs határ.
Nincs aranyszabály, a végzeted vár,
Elégtétel jár.

[Chorus:]
Igazságot mindenért: jóért, rosszért,
Halálért és életért. Tenni, áldozni a célokért.

Nincs többé üres szó, meddõ hazugság.
Pörölyként sújt majd le az élõ igazság.
Fizetni mindenért: jóért, rosszért.
Kinek semmije...


08. Tűréshatár

Nyugtatnak: "Sínen vagy!"
Fékevesztett expressz, amin száguldhatsz.
Nincs munka, vár az utca,
"Pontosan és szépen" zuhansz mélypontra.

Csak nézel, tûrnöd kell,
Véred lesz a béred, ha már nincs több hely.
Nem rejt el óvóhely,
Atombiztos páncélterem, védrendszer.

Pánikszoba, az ajtó zárva,
Sorsodon ront, ha nincs forráspont.

[Chorus:]
Tûréshatár, túl nagy az ár.
A beletörõdés túl kevés / tõrdöfés.

Nincs vigasz, mint a viasz:
A világ képlékeny képtelen.
Feltámad, úgy árad,
A Föld kifordul, annyi gyalázat.

Pánikszoba...


09. A Remény Harangjai

Földrész a hó alatt,
Várja a napsugarat.
Harang hangja az ébredés,
Születés.

Embert próbáló, rögös út,
Mélységes, sötét kút.
Harang zúgja az álmodat:
Szabad vagy...

[Chorus:]
Elrabolt csillagok,
Ragyogjatok, szépen ragyogjatok,
Utat mutassatok.
Szóljatok harangok,
Tiszta hangok, sose hallgassatok,
A remény vagytok.

Célszalag, mely átszakad,
Hiába mondták: "Nem szabad!"
Harang ontja a hangodat:
Ember vagy...

Gyönyörûszép, vad vidék:
Itt a kezdet, és itt a vég.
Harang sírja az álmodat:
Magyar vagy!!!


10. Véren Vett Ország

Egy ország van a lelkünk mélyén,
Más országokkal nem határos.
Úgy épült fel a szívünk vérén
Sok könny-falu, sok bánat-város.

Egy ország van a lelkünk mélyén,
Úgy építgetjük napról-napra.
Csalódás-házak gond-falakból,
Keserûség a tetõ rajta.

Amíg, hogy fa égig ne nõjjön:
Alkony vigyáz a napsugárra.
Míg minden este gyújtott mécses
Koromba fullad éjfél tájra.

[Chorus:]
Véren vett ország ez az ország,
Önnön vérünket adjuk érte,
S addig fog bennünk egyre nõni,
Amíg telik még könnyre, vérre.

Egy ország van a lelkünk mélyén:
Más országokkal nem határos.
Véren vett ország ez az ország,
Nagyon ködös és nagyon sáros.


11. Szabadság A Vérünk

Zord az ég,
A Felvidék mégis ránk vár.
Új Nap kél,
Újabb cél: a Kárpátok lábánál.

Nézd, amerre járunk, felragyog a Nap.
Most újra élünk határtalan álmokat.

[Chorus:]
Szabadság a vérünk, szó a léélegzetünk.
Dalokból a lelkünk, másképp nem élhetünk.
Otthonunk az álmok, a sors idõt adott.
Visszavágyunk mindent, mit múltunk elhagyott, eldobott.

Még tovább,
A Vajdaság szívébe zár.
Napra éj,
Vár Erdély, az õsi kapuknál.


12. Sodrásban

[Instrumental]


13. Botrány-Gyár

Elkésett, félrelépett,
Lelépett, kiégett.
Becsapta, megvádolta,
Ellopta, megcsalta.
Kiforgatva, kinyomtatva,
Felturbózva, feltálalva.

[Chorus:]
Bajd és botrányt tonnaszámra,
A bankszámla szépen nõ.
Jöhet aztán ráadásba'
Ál-sztár, szilikon-nõ.

Megnyerte, elvesztette,
Kitûzte, letépte,
Tüntettek, kitüntették,
Elhagyták, eltüntették.
Kiforgatva...

[Chorus]

Vért és könnyet tengerszámra!
Bajd és botrányt minden számba!