Dalriada - Nyárutó lyrics
 |
Tracks 01. Megöltek Egy Legényt
02. Hollórege 03. Táltosok Álma 04. Nyárutó 05. Búsirató 06. Thury György Balladája 1. Rész 07. Laus Deo 08. Thury György Balladája 2. Rész 09. Komámasszon 10. Áldja Meg Az Isten 11. Hajnali 01. Megöltek Egy Legényt
Megöltek egy legényt
Sárgaréz lószerszámért Belévetették a Tiszába Jó nyergéért, piros pej lováért Tisza be nem vette Partjára vetette Arra jár egy szegény halász Megsajnálta, hajójába vette Hajójába tette A hazájába vitte Hazájába, hazájába Ki is teríté a zöld mezőre Arra jő az apja Költi, de nem hallja Kelj fel, fiam, édes fiam Jer velem, induljunk, menjünk haza Nem jöhet Ő már többé haza Nem láthatom soha Szalmaszín haja, göndör haja A vállára vagyon fagyva Nem jöhet Ő már többé haza Nem láthatom soha Szalmaszín haja, göndör haja A vállára vagyon fagyva Arra jő a párja Költi, meg is hallja Kelj fel, kelj fel, én szerelmem Jer velem, induljunk, menjünk haza Meggyászolsz-e rózsám Egy-két-három esztendeig? Meggyászollak, én szerelmem Háromszor kilenc esztendeig Hallok még rólad, édes rózsám Énekek szaván Dal születik, megőrzi majd sorsomat Örök pártában hagyott leány Hallok még rólad, édes rózsám Énekek szaván Dal születik, megőrzi majd sorsomat Örök pártában hagyott leány Hallasz még rólam, édes rózsám Hajnali szél szaván Úgy szerettelek, mint az fényes napot És te emlékezni fogsz reám Hallasz még rólam, édes rózsám Hajnali szél szaván Úgy szerettelek, mint az fényes napot És te emlékezni fogsz reám 02. Hollórege
Nyáridő vagyon, csillagom
Táncol éjjel a holdvilág Lenyugvó napon, hollószárnyakon Jő tizenhárom madár Tizenhárom madár dézsmálja Az király fényes kertjét Tizenhárom madár hordja el Aranyalmafa gyümölcsét Királynak vala három szép fia Esküvel megfogadják Őrzi majd maga, apja birtoka Elriasztják tolvaját Két idősebbik rögtön elbukik Ifjú királyfi marad csak "Jő az álom, de megtalálom, és Megnyesem éji szárnyakat" Szállj le, szállj le Gyönge kismadárka Szánj meg, bánj meg Gyönge kismadárka Szabad égi világ, immár búcsúzom Hideg éjjel fog ma el Hollógúnyám levetettem Keserű sorsomat érem Keserű rabság részem Vele élem immár életemet Szeme csillagfényt ragyog Köpenye napfény, haja arany éke Fénylő nap, fényes hold Fényes Nap, fényes Hold Két nagyobb fiú, büszke és hiú Terveket sző titokban Elfelejtik, és elveszejtik az Ifjú királyfit a vadonban Tündéréneke ott van ővele Óvja kedves életét Hollószárnyakon megtalálhatom Hallja testvéreim énekét Szánj meg, bánj meg Fordulj hozzám, ölelj meg Szánj meg, bánj meg Fordulj hozzám, csókolj meg Szabad égi világ, immár búcsúzom Szerelemre leltem én Hollógúnyám levetettem E világnak tágas egén Nem szállok soha már én Vele élem immár életemet Szeme csillagfényt ragyog Köpenye napfény, haja arany éke Fénylő nap, fényes hold Fényes Nap, fényes Hold 03. Táltosok Álma
Gaz fertelmeknek kútfője
Elfogattál, megmérettél Pálcát tört bírád feletted Törvény által hogy ítéltettél Bűnöd-vétked nem vallottad Régi hitben tévelygésed Verdiktet színre nem vallottad Valld meg, bánd meg istentelenséged Nagyméltóságú uraknak Szálka levék körme között Nem szánom, nincsen bűnöm Sem ember, sem Isten előtt Vádoltak, kínpadra vontak Csontom törték, vérem vették Emberségemben gyaláztak Könnyem, kínomat csak nevették Üldözöttek, Égnek népe, gyertek hát Táltosoknak kérem irgalmas álmát Nevem veszni ne hagyjátok Regében, és énekben Jó hitünkért, íme, itt megégettem Szólítom a Földnek mélyét, rengjen hát Szólítom a Víznek anyját, zúgjon hát Nyári szél bősz orkánt hozzon Nap haragja perzseljen Tüzet Atyja égő lánggal égessen (Yeah) Vérbe fúlt hajdan szép hangom Nem szól véle rege, sem ének Nem hoz enyhet nagybetegnek Senki fia-gyermekének Földet seprő hajkoronámat Bőrig vágták, földre dobták Alkut még így sem kötöttem Hazug ítéletem így hát meghozták Üldözöttek, Égnek népe, gyertek hát Táltosoknak kérem irgalmas álmát Nevem veszni ne hagyjátok Regében, és énekben Jó hitünkért, íme, itt megégettem Szólítom a Földnek mélyét, rengjen hát Szólítom a Víznek anyját, zúgjon hát Nyári szél bősz orkánt hozzon Nap haragja perzseljen Tüzet Atyja égő lánggal égessen 04. Nyárutó
Így tért Atyáihoz
Az utolsó pogány besenyő Száz csatában győztes Népet új hazába vezető Szabad róna gyermeke Nem lázad többé, nyugton immár Kopjafák helyett templomok állanak már És a besenyők népe otthonra talál Ne aludj el, két szememnek Szép világa Mert elindult ez földnek, ez égnek Nagy királya Sereggel jő, háta mögött Kard és kereszt Új hitre térít, Napunkhoz többé Már nem ereszt Pusztákon széllel szárnyaló Büszke sasok népe Határok őre, az magyar Földnek ékessége Nem áldoz többé, nem imád többé Égi atyát Kötve a szárnya, nem hallja már Az Ősök dalát Szó mit sem ér, győzelmet már Fegyver nem hozhat Fel kell hát venni jó népünknek Az rabláncokat Kereszténnyé, és alávetetté Kell itt lennünk Vagy hontalan, bús földönfutóként Menekülnünk Földi vezérünk, Vadkan apánk Besenyők csillaga Állj ki és szólítsd lovas töményt Az háborúba Vagy nyugvást adjál, kereszt jelét Maga is vedd fel Hogy mi légyen a sorsunk, jó vezérünk Most döntened kell Sem kereszttel, de Istenünkkel Viharral éneklő Őseinkkel Vélük leszek, még nem tagadok Égi Atyánk hitén maradok Veres az ég tovafelé Teremtőnk mosolyog errefelé Lovamnak hátán temessetek Testemen sírdombot emeljetek Így tért Atyáihoz Az utolsó pogány besenyő Száz csatában győztes Népet új hazába vezető Szabad róna gyermeke Nem lázad többé, nyugton immár Kopjafák helyett templomok állanak már És a besenyők népe otthonra talál Így tért Atyáihoz Az utolsó pogány besenyő Száz csatában győztes Népet új hazába vezető Szabad róna gyermeke Nem lázad többé, nyugton immár Kopjafák helyett templomok állanak már Végül Tonuzoba népe otthonra talál 05. Búsirató
Fellegbe öltözött napom
Kihunyóban van csillagom Kelljen tetőled elválnom Kedvemre termett virágom Ha kedvemre is termettél Mégis bánatot szereztél Mégis bánatot neveltél Mikor engem elfeledtél Verd meg, Isten azt a szívet Aki kettőt, hármat szeret Egyet ölel, egyet nevet Ahányat lát, annyit szeret Mer' én csak egyet szeretek Mégis de sokat szenvedek Senki társa, senki átka Többet szívemből nem leszek Olyan árva nincsen, mint én Az ég alatt, a föld színén Magam vagyok, árva vagyok Hordozom a búbánatot Magam járom a világot Mer' énnálam szebbre vágyott Szebbre vágyott, de nem kapott Még olyat se, mint én vagyok Azt gondoltam, amíg élek Soha bánatot nem élek Véled abba' csalatkoztam Bánatos napokra jutottam De már annak vége lészen Volt is benne elég részem De már annak vége vagyok Szél vigye a búbánatom Én megmondtam, hogy engemet ne szeress Mer' énnékem csak a két karom szeret Szeress olyat, kinek lova, szekere Hogy megöljön a búbánat mellette Szeress olyat, kinek lova, szekere Hogy megöljön a búbánat mellette Házunk előtt mentek el a huszárok Édesanyám, én is közéjük állok Én leszek az első századvezető Nem a világ az a három esztendő Én leszek az első századvezető Nem a világ az a három esztendő Nincsen kedvem, mer' elvitte a fecske Kerek erdő közepébe letette Fecskemadár, hozd vissza a kedvemet Kedvem után a régi szeretőmet Fecskemadár, hozd vissza a kedvemet Kedvem után a régi szeretőmet Felragyog majd az én napom Fennen ragyog a csillagom Hogy kellett tőled elválnom Szebbet, s jobbat is találnom Szerettelek téged nagyon De már annak vége vagyon Vajon mért van annak vége Te sem vagy a világ szépe Én megmondtam, hogy engemet ne szeress Mer' énnékem csak a két karom szeret Szeress olyat, kinek lova, szekere Hogy megöljön a búbánat mellette Szeress olyat, kinek lova, szekere Hogy megöljön a búbánat mellette Házunk előtt mentek el a huszárok Édesanyám, én is közéjük állok Én leszek az első századvezető Nem a világ az a három esztendő Én leszek az első századvezető Nem a világ az a három esztendő 06. Thury György Balladája 1. Rész
Három nap jött fel az égre
Három baljóslatú jel Nehéz időknek nagy vitézi Ragyogtak, lám, e földön fel Lándzsa, kard, és kopjatörés Volt jó vitézlő oskola Karddal védték így a békét Mezei legény, és katona Kevés oly vitéz termett A világra, mint Thury György Hálával emlegette A pogánytól elgyötört föld Két bősz sas közt, egyik sem jobb Szenvedett a nemzetünk Híres vitéz, végváraink Csillaga volt Ő nekünk (Hej, hej, hej, hej) (Hej, hej, hej, hej) "Zöldítsétek egek (Hej, hej, hej, hej) Hamar az erdőket Hogy próbálhassuk már (Hej, hej, hej, hej) Nyugodt fegyverünket" Szabad ország, vérrel vett béke Utódainknak öröksége Ezért küzdünk, ennek élünk Pusztul, romlik nemzedékünk Áldozatunk nem hiába Fény derül majd a hazára Beste pogánynak soha barátja Nem voltam, nem leszek Rongyos vitéz jómagam is De mégis győzelmet veszek Rajta legények, zsoldunk fogytán Csapjunk rájuk igazán Víg örömmel, fegyverünkkel Forgolódjunk szaporán Zöldüljön fel föld és erdő Adjon az ég most szép nyarat Hadd forogjon hadi szerszámunk Ritkítsuk a pogányokat Kontyos fejjel díszítjük fel Végváraink kapuját Hadd lássa meg, hadd tudja meg Eddig jöttél, ne tovább Szabad ország, vérrel vett béke Utódainknak öröksége Ezért küzdünk, ennek élünk Pusztul, romlik nemzedékünk Áldozatunk nem hiába Fény derül majd a hazára "Zöldítsétek egek (Hej, hej, hej, hej) Hamar az erdőket Hogy próbálhassuk már (Hej, hej, hej, hej) Nyugodt fegyverünket" "Ellenségeinkkel (Hej, hej, hej, hej) Egyszer hogy kikeljünk Török pogányokkal (Hej, hej, hej, hej) Vígan megütközzünk" Szabad ország, vérrel vett béke Utódainknak öröksége Ezért küzdünk, ennek élünk Pusztul, romlik nemzedékünk Áldozatunk nem hiába Fény derül majd a hazára Szabad ország, vérrel vett béke Utódainknak öröksége Ezért küzdünk, ennek élünk Pusztul, romlik nemzedékünk Áldozatunk nem hiába Fény derül majd a hazára 07. Laus Deo
Instrumental
08. Thury György Balladája 2. Rész
Fehérvár erődjében búsul Hamza bég
Az töröknek híres bajnoka Délről jő a portya, sereget pusztítja Minden módon őket zargatja Fel, Palotára, indulj, jó kémem Járd meg az utat gyorsan, serényen Ne lásson téged meg senki, se földön, se égen Hitetlen Thury Györgynek vinni a mérgem Lásd meg, jó uram, hogy az kutya pogány Mit eszelt ki orvul ellened Álomport küld vélem, és maga is haddal jő Aljas fortéllyal megbírni veled Ím, egyet se félj, én hű, vitéz szolgám Megbúsul most a hitvány Hamza bég Hadd jöjjön a török, te csak indulj, jelentsed Mérget adtál itt mindegyikünknek Indulj, vezér Vihar van velünk Indulj, vezér Vezesd fegyverünk Rabló pogány egy sem Juthat élve majd haza Indulj, vezér Vihar van velünk Indulj, vezér Vezesd fegyverünk Karddal dől el, nem méreggel Köztünk a csata Hidd el, sem nem jussod Sem örökséged ez ország Békében nem élhetsz Vár reád örök háborúság Zendül majd a nép És fölkel a sírból is ellened Hódítás jogán nem nyerhetsz semmit El kell is veszned Néma várnak árkába semmiképp se száll Megtorpan, vesztegel a pogány had Lopva, úgy ahogy jöttek, mind gyáván hazatérnek Palota kapitányától annyira tartanak Fehérvár erődjében dühöng Hamza bég Jó Thury Györgynek látva üzenetét "Hallottam, itt jártál, de látod, magam annyit ittam Harmadnapra sem jól voltam belé" Indulj, vezér Vihar van velünk Indulj, vezér Vezesd fegyverünk Rabló pogány egy sem Juthat élve majd haza Indulj, vezér Vihar van velünk Indulj, vezér Vezesd fegyverünk Karddal dől el, nem méreggel Köztünk a csata 09. Komámasszon
Az uramnak ördög bújt a bocskorába
Három hete hogy iszik a korcsmába' Haza-haza jövöget Engem jól megvereget Komámasszony Haza-haza jövöget Engem jól megvereget Komámasszony Komámasszony, meg ne mondja az uramnak Hogy eladtam a zabomat a bírónak Ha megtudja, jól megver Jóllesz nékem jó regvel Komámasszony Ha megtudja, jól megver Jóllesz nékem jó regvel Komámasszony Komámasszony, meg ne mondja az uramnak Hogy eladtam a kakasom a tyúkásznak Majd azt mondom nékije Hogy a róka elvitte Komámasszony Majd azt mondom nékije Hogy a róka elvitte Komámasszony Komámasszony, szaladjunk le a pincébe Üljünk fel a boroshordó tetejére Fúrjuk ki az oldalát Mind igyuk a bor javát Komámasszony Fúrjuk ki az oldalát Csapjunk mi egy figurát Komámasszony Ki a szőlőt megkapálta Jó bor van a poharába Ki a szőlőt nem kapálta Folyik is érte a nyála Ej, haj, igyunk hát reája Úgy is elnyel a sír szája Ott lesz megfáradt testünknek Pintes hordó nyugovása Ki a borát meg nem issza Nincs annak mennybe jussa Ki a borát mind megissza Szent Péter szószólója Ej, haj, igyunk hát reája Úgyis elnyel a sír szája Ott lesz megfáradt testünknek Pintes hordó nyugvása Ej, haj, igyunk hát reája Úgyis elnyel a sír szája Ott lesz megfáradt testünknek Pintes hordó nyugvása Ki a szőlőt megkapálta Jó bor van a poharába Ki a szőlőt nem kapálta Folyik is érte a nyála Ej, haj, igyunk hát reája Úgy is elnyel a sír szája Ott lesz megfáradt testünknek Pintes hordó nyugovása Ki a borát meg nem issza Nincs annak mennybe jussa Ki a borát mind megissza Szent Péter szószólója Ej, haj, igyunk hát reája Úgyis elnyel a sír szája Ott lesz megfáradt testünknek Pintes hordó nyugvása Ej, haj, igyunk hát reája Úgyis elnyel a sír szája Ott lesz megfáradt testünknek Pintes hordó nyugvása 10. Áldja Meg Az Isten
Áldja meg az Isten azt az édesanyát
Ki katonának neveli fel a fiát Húsz évig tartja világ pompájára Húsz év után adja fekete gyászra Szólnak ott az ágyúk, pengnek a kardok Szülőföldem, immár elbúcsúzok Éltem áldozom császár háborújáért Véremet kiontom az idegen nemzetért Hogy a nagy Isten nem könyörül Vitézek közül egy sem menekül Áss, pajtás sírt az én kardhegyemmel Takard le a két szemem a szemfedővel Áldja meg az Isten azt az édesanyát Ki katonának neveli fel a fiát Húsz évig tartja világ pompájára Húsz év után adja fekete gyászra Viszik az magyar fiúkat a háborúba Keservesen sírhat minden édesanya Haza sem tér majd mindünk, ha hazatérünk Bosszúálló Isten, állj bosszút értünk Viszik az magyar fiúkat a háborúba Keservesen sírhat minden édesanya Haza sem tér majd mindünk, ha hazatérünk Bosszúálló Isten, állj bosszút értünk Na-na, na-na-na, na-na-na, na, na Na-na, na-na-na, na-na-na, na, na Na-na, na-na-na, na-na-na, na, na-na, na-na, na Na-na, na-na-na, na, na Na-na, na-na-na, na-na-na, na, na-na, na-na, na Na-na, na-na-na, na, na Börtönül borul ránk a nagy vadon Takarónk nyomor, nem az irgalom Az égre kiált fel minden csepp vérünk Bosszúálló Isten, állj bosszút értünk Nézz ki, rózsám, a te ablakodon Visznek ki engem a faluból Vess utána utoljára egy pillantást Többet úgysem látjuk soha egymást Viszik az magyar fiúkat a háborúba Keservesen sírhat minden édesanya Haza sem tér majd mindünk, ha hazatérünk Bosszúálló Isten, állj bosszút értünk Viszik az magyar fiúkat a háborúba Keservesen sírhat minden édesanya Haza sem tér majd mindünk, ha hazatérünk Bosszúálló Isten, állj bosszút értünk 11. Hajnali
Instrumental
|